2012. november 25., vasárnap

Költözés, 1. fejezet

Sziasztok!Nem volt sok időm írni, mert utaztam, de siettem vele.Jó olvasást!




-Kérlek hagyj, most már boldogulok!-mondtam anyának.Kihúzta magát, és elhúzott a szobámból.Végre!Hetek óta csüngenek rajtam a szüleim, mert az egyetlen pici lányuk elköltözik.Mindig nehezen viselték ha elutaztam, de ennyire még nem pörögtek.Megfogtam a bőröndjeimet, és lecipeltem a lépcsőn.Apáék már lent vártak az ajtóban.

-Atya ég de hiányozni fogsz!-mondta könnyes szemekkel anya.

-Kislányom, vigyázz magadra, és a fiúkkal is!-apám szokásos beszéde hangzott el.Szorosan megöleltek.

-Eresszetek!Nem kapok levegőt!-fuldokoltam apám szorítása miatt.

-Na, segítek kivinni a cuccaidat, aztán indulj!-lökött meg enyhén apám.

-Köszi!Sziasztok!-mondtam, mielőtt beszálltam volna a taxiba.Onnan már csak integettem. Jesszus, mondtam nekik, hogy nem kell taxi, hisz csak pár utcányira van a vasútállomás.Igen, először felutazok Pestre, aztán utazok Stockholmba.Végignéztem utoljára a város egy részét, aztán kifizettem a taxist és kiszálltam.Felültem a vonatra és már be is aludtam...

Pesten

Hát ez nem igaz!Késik, ez az én formám!Hallelujah csak 10 percig kellett ott várakoznom.Ráadásul az a barom biztonsági őr letapizott, mert "biztosra veszi", hogy a melltartómban rejtegetek valamit.Na azért én sem hagyom, hogy bármit megtegyen.Nem rúgtam tökön, bár azt kellett volna, inkább finoman szóltam, hogy push up melltartó és abban vas van.Végre elfoglaltam a helyem.Az út nyugodtan telt, csak egy csaj jött oda háromszor, hogy kérek-e valamit.Aztán mire harmadszorra is elhajtottam, végre megértette, nem akarok semmit enni.Pár óra múlva végre leszállhattam, de elég hideg volt.Mondjuk mit is várok, ha télen elutazok a világ, vagyis inkább Európa leghidegebb országába.Éppen elcsíptem egy taxit, és elmondtam a címet, ahol a lakásom vár.Fél óra múlva megszabadultam a morcos sofőrtől, nem tudom milyenek itt a gének, de úgy látszik, ma mindenki elég undok.Még jó, hogy a lift működött, így elég könnyedén eljutottam az ajtómhoz.Elfelejtettem, hogy nem kértem el a kulcsot, ezért leszaladtam a gondnokhoz, vagy kihez és elkértem tőle, aki egy hatalmas kulcscsomót dobott a kezembe.Itt mindenki bunkó?Visszamentem a lakásom elé, és megpróbáltam még ma kinyitni, semennyi sikerrel.Fél órán keresztül csak szarakodtam, de folyamatosan újrakezdtem, mert nem tudtam, hol van az eleje.Észre sem vettem, hogy a szomszédom, aki amúgy egy rohadt helyes srác volt, folyamatosan azon röhög, hogy hogyan baszakodok.

-Segítesz, vagy röhögsz tovább?-szegeztem hozzá flegmán kérdésem.

-Bocs, csak látszik, hogy új vagy!És nem a bőröndök miatt mondom.-fojtotta el nevetését-Figyeld meg, milyen színű a zár, mert olyan kulcs kell bele, amilyen a zár.-kivette a kezemből, és pár másodperc alatt tárva nyitva álltam az ajtó előtt.

-Kösz, amúgy Liz vagyok!-nyújtottam jobbom.

-Eric! Nagyon örvendek!Úgy látszik mostantól szomszédok leszünk!

-Hát, legalább tudod, hol keress...-kacsintottam egyet, és becsaptam az ajtót.Az összes cuccom bedobtam a nappali közepére, és egy ottmaradt fotelbe belesüppedtem.Szaporán vettem a levegőt, az ajkamba haraptam és visszaemlékeztem újdonsült szomszédomra.Nem voltam fáradt, ezért kipakoltam pár cuccot.A kávéfőzőt, a smink cuccaimat, és még pár ruhámat a szekrénybe, amit itt találtam.Szerencsémre még egy ágyat is hagytak nekem az előző lakók.Ráterítettem egy plédet, és ráhelyeztem pár párnámat és hullafáradtan bedőltem az ágyba.De tudtam, először le kell zuhanyoznom.Elővettem a törülközőm, és beálltam a zuhany alá.Nagyon jólesett a meleg ebben a hideg lakásban.Elzártam a csapot, magamra tekertem a törülközőm és odaléptem a szekrény elé.Kivettem pár pizsinek jó ruhát, felvettem, és belesüppedtem az ágyba.Azonnal elaludtam, és nagy meglepetésemre Erickel álmodtam.Elég rémisztő volt.Egy erdőben sétáltunk, és körülöttünk sötétség volt mindenütt.Egyszer csak Ericet elvitte egy nagyon gyors ember, majd visszahozta a nyakánál megharapva.Ömlött belőle a vér és már halott volt.A csaj rám nézett, és már rám támadott volna, de felébredtem.Patakokban fojt rólam a víz.Szemeim tele voltak könnyekkel.Magam sem tudom, miért.Bementem a fürdőbe, és a tükörben egy karikás szemű, boglyas hajú lány fogadott.Gyorsan lezuhanyoztam, hajamat kivasaltam és feldobtam egy laza sminket.A szekrényből előkerestem pár cuccot, felkaptam magamra és kimentem reggelizni.Vagyis inkább mentem volna, de a hűtő üres volt (nagyon jó kis szomszéd elődeim voltak,hogy még hűtőt, és komplett konyhát hagytak itt).Ezért felkaptam a pénztárcám, a telefonom és a kabátom, és már indultam is át Erichez. Valakitől csak meg kell kérdeznem, hol van a bolt.Csengettem, és hallottam, hogy valamit svédül kiabál, de nem értettem.
-Oh, szia!

-Szia!Segítenél nekem?

-Persze, miben?

-Nem tudom, hol van a bolt.Elmondanád merre van?

-Nem.

-Mivan?

-Én is oda akartam menni, úgyhogy veled tartok.Egy pillanat...-beszaladt a lakásába, de fél perc múlva már jött is-Csak hoztam a pénztárcám.Mehetünk?

-Még szép!Amúgy messze van?-szálltunk be a liftbe.

-Nem annyira, de szerintem menjünk kocsival!

-Nekem nincs kocsim.-nevettem el magam.

-Nekem viszont igen, szóval, ha nem bánod, elvinnélek.Nem szeretem az újságírókat...

-Miért?Itt minden normális embert lekapnak, vagy mi?

-Majd egyszer elmesélem.De most menjünk, oké?

-Oké.Bízok benned.

-Rosszul teszed!-nevetett.

-Akkor is, pedig alig ismerlek!Na de menjünk már!-parancsolta rá, mert nem akart kinyitódni a kocsija ajtaja.Végre beszálltunk és elindultunk.Felhúzta a kapucniját és feltette a napszemüvegét.Bár télen egész hülyén néz ki, de nem zavartatta magát.Leparkoltunk és megvettük a kellő cuccokat.Nem tudom, hogy Eric micsoda, de az biztos, hogy nem ember, ha annyi kaját meg tud enni egy hét alatt.Én alig vettem pár kaját, de ő egy egész bevásárlókocsival díszelgett a boltban.Külön kasszánál fizettünk, de majdnem egyszerre végeztünk, mert ő egyedül volt a kasszánál, én szerencsétlenségemre egy rohadt  hosszú sorba álltam.De azért még így is ott ültem 10 percet.Végre odagurult hozzám, én pedig kibuktattam.
-Nézz a lábad elé!-nevettem gonoszan.
-Ha nem lenne akkora lábad, mint egy polipnak, nem kéne hova rakosgatnod!
-Bocs, hogy élek!-kezdtem begurulni.
-Jaj, csak hülyéskedek, de úgy látszik, könnyedén tudok színészkedni.
-Oké, menj be egy válogatóra, bár ahhoz jó hang is kéne, édes!-böktem oldalba.Bepakoltunk, és amint mindketten beültünk a kocsiba, énekelni kezdett:


I don't wanna wake up lonely
I can't stand another night alone in my bed
Missing, hoping
At the break of dawn
I won't let go
Won't give up no

Think about home when you're far away
Think about me when I wake up and you're gone
At the break of dawn
Think about us when we said forever
Think about me and remember I'm alone
At the break of dawn
At the break of dawn



-Na, hogy tetszett?

-Hű, hát...rohadt jó hangod van!Tényleg elmehetnél színésznek!

-Figyelj, nem vagyok színész, de...részletezem majd neked, ha haza értünk.De most már menjünk.

-Oké, de azért remélem nem államtitok.-nevettem el magam.

-Kérlek ne viccelődj, ez komoly...

-Oké, oké!Csendben maradok!

-Azt azért nem kell!-nevetett.Leparkolt, és kipakolta a cuccainkat.Nekem csak 3 zacskóm volt, neki viszont vagy 10, de nem kért segítséget.Játszotta, hogy milyen erős, de azért majdnem elröhögtem magam a vörös feje miatt.Felmentünk a lifttel, és indultunk volna az ajtóinkhoz, de megláttam valakit, akit már láttam az álmomban.Ez a csaj ölte meg álmomban Ericet. A nevét nem tudtam, de már nem tűnt szimpatikusnak.

-Oh, szia édes!-rohant oda a 15 cm-es tűsarkújában-Annyira hiányoztál!

-De te nekem nem!Légyszi hagyj békén!Éld az életed, de NÉLKÜLEM!-emelte ki a "nélkülem" szót.

-Ezt még meg fogod bánni a kis kurváddal együtt!-nézett rám szúrós szemmel.

-Már megbocsáss, nem tudom, ki a kurva, de szerintem te nagyon az vagy.Úgyhogy szaladj vissza, mert az ügyfelek már várnak!

-Kinyírlak, úgy vigyázz a szopós szádra!-ezzel megfordult, mormogott valamit a szájfényes pofájába, aztán elhúzott.

-Ki volt ez?

-Az ex-em. Remélem nem vetted komolyan, amiket mondott.Eléggé idegesítő és féltékeny volt, ezért szakítottam vele, de ezt nem tudja elfogadni.De hagyjuk.Pakoljunk le, és gyere át hozzám egy teára, és elmesélem, amit akartam, oké?

-Rendben!Sietek!-elővettem a kulcsomat, gyors benyitottam és bedobtam az ajtó elé a cuccokat, majd bezártam magam mögött.Átrohantam a szomszédba, ahol ki volt nyitva az ajtó, gondolom, hogy bejöhessek.Nagyon takaros kis lakás volt, csak ne láttam volna Eric aggódó arcát, ami folyamatosan egy levelet fürkészett...