"-Aggódnod is kell!-szólalt meg hátam mögött egy női hang..."
-Eric!Fuss!
-Molly hagyd abba!-kérlelte a kis libát.
-Félsz, hogy elveszíted a kis ribanckádat?
-Te elmebeteg vagy!-amint kimondta, a nyakánál fogva odanyomta a falhoz, mint nemrég engem.Szörnyű volt ezt látni, ezért elővettem egy kis vasfüves töltetet, és az arcába dobtam.A csaj összeroskadt, én megfogtam Ericet, és behúztam a lakásomba.
-Mi a franc volt ez?
-Psszt!Kérlek maradj csendben!
-De...-fogtam be a száját.Amikor láttam, hogy tényleg elment a csaj, elengedtem.-Magyarázd már el, kérlek!
-Biztos vagy benne, hogy tudni akarsz mindent?
-Kérlek...!-hallottam hangjában a kétségbeesést.
-Rendben, de előtte együnk, mert éhen halok!
-Ne...-megragadta a karom, és szemeit az enyémbe fúrta.
-Hhh...Rendben!De előtte ülj le!-szót fogadott nekem.
-Nos...mi volt ez az egész?
-Várj!-odasétáltam a turmixgéphez, és bekapcsoltam.-Így jó!
-Mégis minek kell az?
-Figyelj...tudom, hogy eddig filmekben találkoztál vámpírokkal, de igazából léteznek!Molly is az!Higgy nekem!
-Jah, és Micimackó meg szivárványon lakik!-nevetett, de abbahagyta, amint komoly arcomra pillantott.
-Oké, én nem vacakolok itt tovább, ha te nem hiszel nekem!Hagyd, hogy az a kis kurva szárazra, és legfőképpen HALOTTRA szívjon!
-Oké, oké!Hallgatlak!
-Oké, elmondom, hogyan védekezz ellenük, oké?
-Rendben!Nem akarom, hogy Molly bántson, ahhoz túl helyes vagyok!
-Önteltség level kurva sok!
-Bocs, csak igazat mondok!-röhögött tovább.
-Oké, először is, a fa árt nekik.Ha fogsz egy fa karót, és azt a szívükbe döföd, meghalnak!Másodszor, tudják irányítani az elménket, ami ellen vasfűvel védekezhetünk.A vasfű kívül-belül árt nekik.Tessék, itt van pár vasfüves bomba és pár karó!-vettem elő táskámból a kellékeimet.
-Te aztán nyers vagy!De miért kell a turmixgép?
-Azért, mert 100m-es körzetben mindent tökéletesen hallanak, és így nem tudják kiszűrni, érted?
-Most már képben vagyok!És öltél már vámpírt?
-Még szép, hogy öltem vámpírt!
-Komoly?
-Nem hiszel nekem?Vagy túl puhánynak nézek ki?
-Nem, csak...ehhez nem vagy még fiatal?
-19 éves vagyok!Kérlek, láttam már 15 éves vámpírt!
-Azért ez az egész nem normális!
-Nem vagyok normális!?-kúszott fel egy oktávval a hangom.
-Nem ezt mondtam, csak...vámpírok, vasfű, karók, meg minden...Nem lehet könnyű!
-Nem is az, de majd megszokod!Azért jöttem ide, hogy megszabaduljak kicsit tőlük, de ez nem sikerült, úgy érzem!-nevettem fel.
-Hát nem, sajnálom!-nevettünk.
-Akkor most már eszünk?
-Persze, már éhen halok!
-Bolognai maradhat?
-Azt imádom!
-Akkor jó!20 perc és kész!
-Az sok idő!Addig mégis mit csináljak?
-Mondjuk ülj le, és nézd a tévét!
-Igenis kapitány!
-Te hülye vagy!-mondtam inkább magamnak, mint neki, de meghallotta.
-Hé, nem szép dolog egy szellemileg visszamaradott embert ilyen szavakkal illetni!
-Leszarom!-nevettem fel.
20 perc múlva
-Kész vagyok mindennel!
-Végre!Mi tartott ilyen sokáig?Neked kellett megölnöd még a tehenet is vagy mit?
-Igen!Miért?Te nem az alpesi hegységben tenyésztetteket eszed?
-Ilyenkor mit érzel?
-Hát kajaszagot!-nevettem fel.Felpillantottam Ericre, aki már javában csavarta villájára a tésztát!Kicsit bunkó, de megszoktam az öcsém miatt.-Akkor jó étvágyat!Kérsz mondjuk szalvétát vagy vájut?
-Azt meg te faragtad ki?Mert én csak olyat kérek, de csak szuvenírként, édes!
-Mit mondtál?Édes?
-Aha, miért, baj?
-Miért lenne baj?Csak meglepődtem, ennyi az egész!
-Akkor mostantól édesnek hívlak, vagy az túl buzis?
-Ha az, akkor hozzád illik!
-Ez fájt!Ezért még meglakolsz!-felpattant és elkezdett csikizni.
-Ne már!Ez...fáj!-röhögtem, miközben a földön fetrengtem-Hagyd abba!Ki foglak dobni az ablakon!
-Jaj, most kurvára megijedtem!
-Remélem is!De elengednél?
-Jó, de csak egy feltétellel...-ült rá a hasamra.
-Mi lenne az?-váltottam komolyabb hangnemre.
-Költözz hozzám!
-Mi van?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése